Egy hét az ausztriai Königswiesenben

A Hám János Iskolaközpont 39 diákja 2012. június 4-9 között egy hetet töltött Ausztriában. A táborozási lehetőséget a Szatmári Egyházmegyei Caritas szervezet biztosította a tanulók számára.

Egyházmegyei Caritas, önkéntesség, kommunikáció, természetvédelem... Sokat hallunk róluk, mégis nagy kérdés volt mindannyiunk számára, mit takarnak a szavak, fogalmak. Mit tudunk az Egyházmegyei Caritasról és milyen új ismeretekkel fogunk gazdagodni a tábor folyamán? Reméltük, hogy ezekre a kérdésekre választ kapunk az öt napos táborban.

Június 4-én hajnali 5 órakor eljött az a pillanat, amit a Hám János Iskolaközpont 39 diákja már nagyon türelmetlenül várt, az indulás. Az út hosszú volt, a busz egyre kényelmetlenebbnek tűnt, de mindezt egy csapásra elfelejtettük, amikor megérkeztünk Ausztria egyik kicsi, de lélegzetelállító szépségű tájjal körülvett falucskájába, Königswiesenbe. A levegő tiszta és sűrű volt, mindent nyugalom árasztott el, kivéve minket, mert már nagyon vártuk, hogy elfoglaljuk a nekünk 5 napig otthont adó Karlinger házat.

Megkaptuk szobáinkat, kicsomagoltuk bőröndjeinket. A szobák tágasak voltak, mindenből új illat áradt, ugyanis a ház még most is felújítás alatt áll. Miután mindenki megbarátkozott az új környezettel, kezdődhettek az ismerkedő, csapatépítő játékok. Bemutatkoztak az Egyházmegyei Caritas szervezet által küldött szervezők, és megtörtént a kiscsoportok kialakítása is.

Mindenki kedvencei a kiscsoportos foglalkozások és a játékok lettek. Mindannyian nyitottak voltunk és szívesen csatlakoztunk a játékokhoz, feladatokhoz, ezáltal megkönnyítve a csoportvezetők dolgát is. Kicsik és nagyok karöltve, egymást segítve küzdöttük végig az elénk állított akadályokat a csoportfoglalkozásokon és a túrázás alkalmával ugyanúgy, mint a Linz-i városnéző napon.

Nagynak, középiskolásnak lenni ezeken a közös együttléteken azt is jelentette, hogy vigyáznunk kellett a kisebbekre, irányt mutatni számukra és összefogni őket. Ez felnőtt kísérőink szerint jól sikerült. Visszajelzéseikből kiderült, hogy örömmel töltötte el őket, amikor azt tapasztalták, hogy vigyázunk egymásra és ezt nem parancsszóra tesszük, hanem belső késztetésből, a szeretet hangjára válaszolva.

Ezúton mondok köszönetet az Egyházmegyei Caritas Szervezetnek a lehetőségért, hogy iskolánkból ilyen nagy létszámban részt vehettünk ebben a táborban, valamint munkatársainak (Nagy Szilárd, Wagner Arnold, Brezovszky Eva), hogy a programok kiváló szervezése mellett lehetőségünk volt a lelki feltöltődésre is, mivel részt vehettünk Königswiesenben az Úrnapi szentmisén és körmeneten, betekintést nyerve a helyi közösség életébe és hagyományaiba.

Szenes Réka
XI. A osztályos diák

Az út nagyon fárasztó volt, de egyből kárpótolt mindenkit az a fantasztikus látvány, amit a házból megpillanthattunk. Jól szervezett programokban lehetett részünk, amelyek még jobban segítettek abban, hogy megtanuljunk együttműködni, csapatban dolgozni, értékelni a másik véleményét, tisztelettudóan viselkedni. Az érdekesebbnél érdekesebb játékok mellett különböző power pointos bemutatók segítségével jártasabbak lettünk a kommunikációban, valamint bővültek az információink a Caritas szervezet munkaköréről. A sűrűnek tűnő programok mellett a szabadidejét mindenki asztaliteniszezéssel, csocsózással, sportolással vagy ismerkedéssel töltötte. (...) Rengeteg élménnyel, tapasztalattal, vidámsággal tértünk haza, Szatmárnémetibe.

Gordan Dalma
VII. osztályos diák



Wagner Arnold, a Caritas szervezet munkatársa és a programok irányítója 5 csoportra osztott minket. A csoportokban voltak kicsik és nagyok, azaz általános és középiskolás diákok is. Ezután elkezdődött az első foglalkozás, melynek keretében minden csoport nevet választott magának és rajzolt egy címert. Így keletkeztek a Vidám törpök, a Smiley kings, a Szilárd-csapat, a No problem és a Verebek csapata. A továbbiakban Arnold prezentálta a szatmári Caritas szervezet működését, így ismerhettük meg az önkénteskedést és annak szakterületeit. Nagyon élveztük, hogy a csoportok különböző játékokat szerveztek egymásnak, mondhatjuk, mindenki remekül szórakozott. Az este a sporté volt, elkezdődött a ping-pong bajnokság. Másnap minden résztvevő ajándékban részesült.

Mindenki szép emlékekkel és élményekkel tért haza, hisz a tábor végére új barátságok alakultak ki, igazi csapattá váltunk. Ezúton szeretnénk megköszönni minden kedves csoportvezetőnek és szervezőnek ezt a felejthetetlen hetet és azt a türelmet, megértést, szeretetet, amit tőlük kaptunk.

Petrás Henrietta és Német Dóra
X. osztályos diákok